Milyen érzés, ha a párunk, szerelmünk, családtagunk hiányzik nekünk? Rossz ugye? Hiszen távol van tőlünk, vagy valami okból nem lehetünk éppen vele. Ez lehet egy egészséges vágyódás a szerzettünkre, de lehet frusztrált, ideges állapot is. A hiányérzet egy alapvető emberi érzés, ami igen erős érzelmi reakciókat tud kiváltani az emberekből, bárkiből. De mi van akkor, ha ezt a hiányérzetet például egy tárgy iránt érezzük? Mivel egy általában magas fokú emocionális állapotról beszélünk ezért a tárgyak iránti hiányérzet, önhibánkon kívül is, szintén lehet indulatos, rossz érzés. Lényeg, hogy a hiányt minden téren igyekszünk elkerülni még, ha az egy semmiségnek is tűnhet elsőre.
Mai világunk rendszerét nagymértékben működteti a hiány. Ha valamiből kevés van az a tömegek számára értékes. Ha valamiből sok van, az gyorsan elértéktelenedik és érdektelenné válik. Viszont ha valamiből sok van és elhitetjük, hogy csak kevés akkor ugyanúgy megkaphatjuk, amit akarunk, sőt sokkal könnyebben profitálhatunk belőle.
Vegyünk egy komplett példát. Gondoljunk, mondjuk a vízre. Magyarországon elég sok vízlelőhely van talán több is, mint amennyit be tudunk fogadni, nem úgy például Afrikában ahol kevés víz van, mondhatni vízhiány. Összességében viszont rengeteg víz van a világban, csak nézzünk rá egy földgömbre (édes víz ugyan kevesebb, na de a mai ember nem bír elég vizet nyerni a sósból?), de mivel el lehet hitetni a népekkel, hogy vízhiány van és nem adunk a szomjazóknak vizet akkor így értékessé teszünk egy olyan természeti kincset, amiből végletekig van a bolygó. Tehát sok, sőt rengeteg a vízkészlet globálisan nézve, mégis vannak több ezren, akik ezen a napon haltak meg amiatt, mert nincs vizük. Hogyan lehetséges ez, mikor most mondtuk, hogy kiapadhatatlan a vízforrása az emberiségnek? Nos, egyszerű a válasz, azért, mert ha mindenhol ingyen lehetne vízhez jutni, akkor elértéktelenedne a víz. Mivel ez létfontosságú dolog az ember számára ezért úgy lehet a legkönnyebben értéket csinálni belőle, ha kreálunk egy nagy vízhiányt, egy nagy földrészen és ezt leközvetítjük a világnak, mint katasztrófát, így értéket adva a víznek. Ez persze nem elég. Erre bárki azt mondhatná, hogy de kérem hát a sivatagban tényleg nincs elég vizük az embereknek? Bizony nincs, de miért nincs? Kérem szépen, nem azért mert ezek az emberek lusták elmenni a legközelebbi víz lelőhelyre, vagy éppen, mert nem esik az eső NEM. Azért nincs vizük, mert nem tudják megfizetni! Igen ez a lényeg. Hiszen HIÁNY van vízből Afrikában nem? Persze, de mint azt levezettem globálisan nézve rengeteg a vízkészlete a földnek. És visszajutunk az alapgondolathoz. Csináltunk egy problémát: Vízhiány. Ez persze ott ahol sok víz van, amint írtam is nem elég, nem is lehetséges, de akkor mit tehetünk? Hát beszennyezzük a vizeket, hogy ezzel az ilyen helyeken is vízhiány léphessen fel, vagy gondoljunk csak a hazánkban lévő arzénos területekre. Kezditek kapizsgálni, miről beszélek? Remélem. Tehát értéket csinálunk az egyébként tömérdek vízből, hogyan? Hiányt közvetítünk az emberek felé, és nem elég hogy hiányt, halált is! Bizony, hiszen ki hinné el, hogy vízhiány van, ha nem hal bele senki, nem? Szóval a probléma adott, kell egy reakció rá. Ami mi sem egyszerűbb, vigyünk vizet a szomjazóknak és tisztítsuk meg a vizeket. Szervezeteket hozunk létre, akik ezt ellenőrzik, felügyelik és beperelik a csúnya cégeket, akik szennyezik vizeinket (na ezt, azért csak módjával) és vizet visznek Afrikába a szomjazóknak. Milyen szép történet, nem? Egy a baj csak, hogy akik a szennyeződést és a vízhiányt kreálják ugyanazok, mint akik a segélyeket viszik. Akkor miért csinálják? Most ott tartunk, hogy minden ok, igaz? De akkor miért van még mindig vízhiány és, miért halnak meg ártatlan, szegény emberek emiatt? Egyszerű szintén a képlet. Mert akkor nem kellene jótékony szervezet (a mi pénzünkből persze…küldj SMS-t stb.) és nem lennének víz gondjaink ergo, olcsó lenne a víz talán ingyenes is, hiszen az égből pottyan. Szóval probléma: vízhiány, reakció: szervezetek, megoldás? Mi átlag emberek adakozzunk a kevés pénzünkből, mert ugye rögtön amikor baj van minket hívnak. A probléma szomorú, csak egy a baj vele, nem mi hoztuk létre. És itt jön az utolsó csavar. De hiszen a kiszáradást, a felmelegedést MI emberek kreáltuk a sok autó füsttel meg, a szarvasmarhák büfögtek, amiket mi szaporítottunk stb. Az emberiség tehet mindenről halljuk nap, mint nap, majd jön a jótékony szervezet és kioktat minket, mit hogyan kéne, pedig az egészet ők kreálták egy mondvacsinált butasággal, hogy kevés a víz és az is szennyezett. És ennyi a vége a vizes storynak. Meg van a megoldás is majd mi segítünk, mert mi rontottuk el. És máris a kreált hiányból dollár milliókat keresünk persze nem mi, hanem a cégek, akik a hiányt gerjesztik, vagy mondhatnánk, hogy azok a családok, de ebbe most ne menjünk bele. A vizet most elzárom, vagyis lezárom.
Egy talán könnyebben emészthető példa a hiányra. A legelemibb dolog, ami eszembe jut a különböző fosszilis energiaforrások: gáz, szén, kőolaj stb. Mindenki tudja, hogy ezek 40-50 év múlva kiürülnek, és szó szerint fogynak, és ha elfogynak, jön a vég. Kérdés. Mindenki tanulta ezt a földrajzórán középiskolában, vagy általánosban, ugye? Szerintem igen. De 20-30-40 évvel ezelőtt is ugyanezt lehetett olvasni a tankönyvekben most akkor, hogy van, hogy még nem jött el a végzet és van még kőolaj a nap alatt? Nos, úgy kérem, hogy ez egy csalás. Nem mennék bele miért, de azt látni kell, hogy ezek az anyagok igen drágák, és ha visszakanyarodunk egy gondolat erejéig az előzőekhez tisztán látszik ugyanaz a séma, csak ez egy még nagyobb üzlet. Tehát kreálunk egy hiányt, ezekre az anyagokra, majd felnyomjuk az árakat, ahogy mi akarjuk, erre reagálunk és építünk napkollektorokat meg szélerőműveket, de nem túl sokat hogy ebből is hiány legyen, és irtó drága legyen ezek építtetése működtetése stb. (hiány a hiányban, briliáns) Tehát megvan a probléma: meg nem újuló energiaforrások, reakció: új energiák keresése, megoldás: méregdrága új technológiák. Ennyi és ezzel is megvagyunk.
Még egyszerűbb példa. Használati cikkek. Gondoljunk egy dologra, amit a legtöbb ember akar, de nem azért mert olcsó, hanem mert hiánycikk (persze lehet olcsó is, de arról mindjárt), vagy a legjobban működő üzletág a luxuscikk (ez is milyen kreatív, amiből kevés van az már luxus). - Itt álljunk meg egy gondolatra. Luxuscikk, mi is ez? Egy olyan kreált valami, amiből direkt keveset gyártanak (vagy sokak számára az ára miatt elérhetetlen áron adják), majd ezután elhitetik velünk, hogy az kell nekünk, sőt rosszabb esetben azt hitetik el, ha nincs ilyened, akkor alsóbbrendű vagy és a társadalom alja. Ezután jön a kampány és mindenhonnan nyomják (tv, rádió, internet) hogy már alig van belőle, úristen elfog fogyni (hiány) és rohanjunk a boltba azonnal, mert soha többé nem kapunk ilyet. Hiányt kreálnak egy nem létező dologból, ami előtte nem kellett nekünk most mégis sírunk, ha csak holnap kaphatjuk meg. (legjobb példa: Iphone őrület) – De most eléggé elkalandoztam szóval gondoljunk valami olyan dologra, amit úgy vettünk, hogy gyorsan kellett, mert elkapkodják, mert alig van belőle, tehát valami hiánycikk. Sokan talán azt mondják nem volt igazán ilyen, maximum ünnepekkor mikor elkapkodják már reggel 6 kor a kenyeret, de az végül is szükséges nekünk és nem is lesz drágább aznapra a kenyér, nem? De ebben egyet érthetünk. Sőt tényleg sokszor van, hogy a kisvárosban,ahol én is lakom, nincs például már záráskor, amit szeretnék mondjuk egy kis boltban. De ez más tészta ezt ne keverjük ide. Viszont sajnos ki merem jelenteni, hogy 99%-uk már vásárolt úgy, hogy nem ez volt a helyzet, hanem csak szimplán egy kreált hiányt kajált meg szó szerint. Nagy felhördülés. És tudjátok mikor? Akár minden nap, vagy minden héten ezt tesszük. Nagy hitetlenkedés. Elmondjam mi ez a jól elültetett hiány, amit nem is veszünk észre? A neve nem más akció! Bizony az akció a legegyszerűbb kreált hiány, ami a világon talán létezik. Gondoljuk át. Akciós cukor: most 1 kiló, 40 forinttal olcsóbb, de csak 4 napig és csak 20 kilót vehet belőle. Kevés van belőle, kevés ideig és mindjárt elfogy, ajjaj. De kérdezem én utána már nem lesz cukor? De bizony lesz, viszont ahogy meghalljuk, hogy csak ennyibe kerül, és már alig van belőle rögtön jön az érzés, hogy vegyünk, mert mi van, ha elfogy. (luxuscikkeknél nem lehet ezt megtenni, olcsósítással nem ronthatjuk a renomét, itt inkább a limitált szériákkal szoktak hiányt növelni).
Remélem érthető volt, tehát nem az a lényeg, hogy mekkora méreteket ölt, a hiány mindenhol jelen van, és ha az csak egy 4 napig tartó kreált hiány, akkor is ugyanúgy reagálunk rá és ugyanúgy bedőlünk neki nem igaz? Két szó a luxuscikkekről még és befejezem ezt a részt. Arany, gyémánt stb. horribilis ár. Arany közel a grammonkénti 10.000.-Ft-hoz, a gyémánt még több. De miért? Mert kevés van belőle a földön persze. De nem érdekes, hogy azért még mindig nem fogyott ki, ha olyan kevés van? Nem, hiszen nincs is olyan kevés belőle.
Na jó egy földi érvelés, nézzétek meg a véres gyémánt című amerikai filmet. Most remélem nem leszek megkövezve, hogy egy Hollywood-i mozit ajánlok, azért közöttük is lehet találni olyat, amiben van el rejtve érték. Ráadásul itt a végén elég egyértelmű a helyzet. Talán éppen ezért készült, hogy így belemondva a képünkbe, mialatt egy szórakoztató filmet nézzünk, ne is higgyük el igazán, hiszen ez csak film. Ilyesmiről volt itt szó már bőven. Nem lőném le a poént, nézzétek meg, aki még nem látta.
Lassan zárom soraim. Órákig tudnám sorolni a példákat és meg is teszem, ha ez kell ahhoz, hogy rájöjjünk, minket átvernek. Ha valamiből valóban hiány van (és akkor itt adom meg a választ a címben szereplő kérdésre) azok az alapvető emberi értékek, mint szeretet, becsület, őszinteség stb. De ezekért, valamiért nem állunk sorban órákat, és nem adunk értük százezreket. A lényeg, hogy nem a mi hibánk, mert a hiányt ránk kényszerítik. Akkor esünk csapdába, ha némán tűrjük, hogy ezt tegyék velünk. Bátorság kell, hit kell és emberség. Ha bármiből hiányt szenvedünk az csak is a rosszak hibája, és csak úgy tehetünk ellene, ha nem hiszünk nekik és nem vesszük be a koholt hiánykeltő maszlagot, amit elénk raknak. Csak akkor láthatjuk ezt meg, ha a tényekre alapozva látjuk miből van hiány, és nem a hiány határozza meg ki a hangosabb, szebb, gazdagabb tömeg.
Tárgy: A hiány, avagy mire van igazán szükségünk? 
