A Magyar Nem-Nemzeti Bank

A Magyar Nem-Nemzeti Bank
(beküldte: V)

Első látásra a fenti állítás sokkolónak tűnhet, de egy kis utánajárással megváltozhat a véleményetek. Próbáltam egy-két adatot összegyűjteni és leírni.

Már maga az MNB létrehozása külföldi befolyással történt. Nézzük az alakulásának történetét:

A trianoni békeszerződés 189. cikkelye felszámoltatta az Osztrák-Magyar Bankot és előírta, hogy az utódállamok kötelesek felülbélyegezni a forgalomban lévő bankjegyeit, majd -- egy átmeneti időszak után -- lecserélni saját pénznemükre. Magyarország 1921.08.01.-én eleget tett a rendelkezésnek és megalapította a Magyar Királyi Állami Jegyintézetet, ami elkezdte a magyar korona bevezetését. 1922 nyarára a magyar gazdaság olyan állapotba került, hogy elengedhetetlenné vált a szanálás, amihez a Népszövetség (az ENSZ elődje!!) csakis úgy biztosított támogatást, ha új központi bank alakul. Így aztán 1924.06.24.-én elkezdte működését az MNB. Az MNB egy önálló RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, ami ugyanakkor a Nemzetközi Fizetések Bankjának aktív tagja meg részvényese lett, ennek létrejöttétől kezdve (BIS -- Bank Of International Settlements - a központi bankok központi bankja).

Az MNB első kibocsájtott pénzneme a pengő volt, ami kiváltotta a hiperinfláció következtében értékét elvesztő magyar koronát. Ugyanis, mivel Magyarország utolsóként bélyegezte felül és cserélte le az osztrák-magyar koronát, ráadásul a felülbélyegzéshez használt primitív gumibélyegzőket könnyen lehetett utánozni, a közös pénznek nagy hányada az ország területén rekedt, ami fokozta az inflációt. Végül 1927-ben a pengő felváltotta a koronát 1 : 12 500 arányban és 1946-ig Magyarország hivatalos pénzneme volt. A pengő viszont a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációt szenvedő pénznem volt és egészen 2008-ig tartott is ezt a „rekordot", amikor megelőzte a zimbabwei dollár. Ugyanakkor a világon valaha kiadott legnagyobb címletű bankjegy címet is viselheti (100 millió bilpengős bankjegy = 10 trillió (1020) pengő).

Tehát Trianon után Magyarország egyik csődből a másikba táncolt, sőt a pénzneme a világtörténelem legnagyobb inflációját szenvedte. 1922-ben a Népszövetség, ami különös módon ugyanannak a Párizsi békeszerződések sorozatának a szüleménye volt, mint maga a Magyarországot lecsonkító Trianoni „békeszerződés"... tehát a Népszövetség segítséget ajánlott azzal a feltétellel, hogy létrehozunk egy új központi bankot, amit ők teljesen irányítani tudnak majd (ennek a módját látni fogjuk).

Itt egy klasszikus probléma- reakció-megoldás sorozatot láthatunk, ami arról szól, hogy okozol egy problémát (Trianon -- ami egyébként egy másik probléma- reakció-megoldás sorozatnak az egyik „megoldása" volt), ennek lesz egy reakciója (államcsőd, hiperinfláció stb.) aztán szépen ajánlasz egy megoldást: na jól van, segítünk, kaptok hitelt stb., de akkor létrehoztok egy olyan központi bankot, amit mi irányítunk. Nézzünk egy-két részletet az MNB létrehozásáról szóló 1924. évi V. törvényéből, hogy egy kis fényt vessünk erre az állításra (LINK):



1924. évi V. törvénycikk (részletek), ami 1924. április. 26-án lépett hatályba

- 13. § A Bank-társaság alakuló közgyűlését a pénzügyminiszter hívja össze...
- 15. § A minisztérium a jelen törvény és az annak kiegészítő részét alkotó alapszabályok hiteles szövegű francia fordítását a Nemzetek Szövetsége Tanácsának mielőbb meg fogja küldeni. (megj.: ellenőrizésre meg jóváhagyásra)
- 16. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe és azt a pénzügyminiszter hajtja végre.

Az MNB alapszabályai

1. Cikk. A Magyar Nemzeti Bank részvénytársaság...
5. Cikk. A bank részvénytőkéje 30 millió aranykorona, mely 300,000 darab egyenkint 100 aranykorona névértékű részvényre oszlik. ... Amíg a jegyzett összeg nincs teljesen befizetve, a részvényjegyzők nevükre szóló ideiglenes elismervényeket kapnak, amelyek a teljes befizetés után részvényekre cseréltetnek be.
7. Cikk. ... A részvényesek osztalékszelvényekkel és szelvényutalványokkal vannak ellátva...
10. Cikk. A részvényesek összességét a közgyűlés képviseli. (megj.: amit a pénzügyminiszter hív össze, lásd 13. §)
12. Cikk. A közgyűlésen való részvételre minden részvényes jogosítva van...
14. Cikk. A közgyűlésen a részvényesnek minden 25 részvénye után egy szavazata van. Száz szavazatnál többet azonban egy részvényes sem gyakorolhat...
22. Cikk. Főtanácsosokká úgy a közgyűlés tagjai, mint oly személyek is választhatók, akik nem tagjai a közgyűlésnek... Ha a jegybank alapításában külföldi tőke is részt vesz, külföldiek is választhatók főtanácsosokká, de a külföldi honosságú főtanácsosok száma négyet nem haladhat meg. Magyar honosok, akik valamely külföldi hitelintézet igazgatóságához tartoznak, külföldieknek számíttatnak. A főtanácsosoknak - kivéve a külföldi honosságúakat - belföldön kell állandó lakhelyüknek lenni.
24. Cikk. A főtanács a bank törvényes képviselője
25. Cikk. A főtanács az elnökből és tizenhárom tagból áll. Ezenkívül négy póttag is választatik.
26. Cikk. Az elnököt a pénzügyminiszter előterjesztésére az államfő nevezi ki...
28. Cikk. A főtanácsosok működése öt évig tart; a kilépők újból megválaszthatók...
51. Cikk. ...A bank köteles az állam számlájára ... pénzt átvenni s az illető követelések erejéig fizetéseket teljesíteni. ... A bank fogja nevezetesen teljesíteni a Nemzetek Szövetsége (felé)... (az) átutalásokat...

A XIV. fejezet szövege nagyon érdekes, ugyanis itt a „Nemzetek Szövetsége" 12 alkalommal jelenik meg. A szöveg szerintem szándékosan zavaros, de lényegében arról van szó, hogy a Népszövetség egy tanácsadót nevez ki az MNB-hez és ennek szinte teljhatalma van az MNB döntéseivel kapcsolatban:
- 121. Cikk. Az államfő a kormánynak - a Nemzetek Szövetsége főmegbízottjának és ha az utóbbi állás nincs betöltve, vagy ha a Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottságának 1923. évi december 20-án kelt jelentésében (a II. számú jegyzőkönyv melléklete), annak a X. f) pontjában említett esetről van szó, a Nemzetek Szövetsége tanácsának elnöke kezdeményezése alapján teendő - előterjesztésére a Magyar Nemzeti Bankhoz tanácsadót nevez ki.
- 122. Cikk. „A bank elnöke, igazgatói és úgy a főintézet, mint a fiókintézetek alkalmazottai a tanácsadónak a bank ügyeire vonatkozólag kívánt minden felvilágosítást megadni tartoznak. ... A tanácsadó állandóan Budapesten tartózkodik."
- 123. Cikk. „A tanácsadónak joga van a közgyűlés, a főtanács és az üzletvezetőség ülésein tanácsadó joggal részt venni. A tanácsadónak joga van e testületek határozatai ellen óvást emelni..."
- 126. Cikk. „A tanácsadó évi illetményeit, amelyeket a bank visel, a főtanács a Nemzetek Szövetségének főmegbízottjával... egyetértően állapítja meg."
- 127. Cikk. „A tanácsadó megbízatása a Nemzetek Szövetsége főmegbízottjának megbízatásával... a Nemzetek Szövetsége tanácsának idevonatkozó határozatával ér véget.

Tehát az MNB, az 1924-es törvény szerint egy részvénytársaság, melynek a részvényesei akár külföldiek is lehetnek és melynek a közgyűlését (részvényeseit) a pénzügyminiszter hívja össze. Ugyanakkor a Népszövetség egy „tanácsadót" helyez ki az MNB-hez, akinek mindenben beleszólása lehet és mindenki neki jelent.

Nos, nézzük, hogy ki is volt akkoriban a pénzügyminiszter:

1924. III. 25.--1924. XI. 15 között a pénzügyminiszter ifj. Korányi Frigyes báró volt, aki:
- Budapesti és külföldi egyetemeken tanult (Európában London meg Párizs, de főleg London a legnagyobb szabadkőműves páholyok otthona)
- 1912-től az Országos Központi Hitelszövetkezet vezérigazgatója volt
- 1919-1920-ban pénzügyminiszter volt
- 1923--24-ben párizsi követ volt

Ifj. Korányi Frigyes apja Kornfeld Frigyes volt, aki egy tehetős izraelita orvos családban született, apja Kornfeld Sebaldus, anyja meg Kandel Anna volt, 1848-ban az egész család áttért katolikus hitre és felvették a Korányi nevet. Kornfeld Frigyes nagyon fontos szerepet játszott az 1848-as „szabadságharcban": nemzetőr, Szabolcs vármegyei önkéntes zászlóalj gyógyszertár parancsnoka, a nyíregyházi katonakórház főhadnagya, a szabadságharc végén pedig a 104. honvédzászlóalj főorvosa volt.

A Népszövetséget (Nemzetek Szövetsége, angolul League Of Nations) az I. világháború utáni Párizsi Békekonferencia következtében hozták létre, 1919. január 25-én. Woodrow Wilson akkori amerikai elnök nagy szerepet játszott a létrehozásában. Az USA SOHA nem volt a Népszövetség tagja. A Népszövetség létrehozásában játszott szerepe miatt, Wilson-t Nobel-békedíjjal tüntették ki.

Thomas Woodrow Wilson a 28-ik amerikai elnök volt (1913-1921). 1913-ban ő terjesztette a kongresszus elé a „Federal Reserve Act"-et, ami létrehozta a Federal Reverve-et (az USA központi bankját, ami szintén részvénytársaság) (megj.: kezd összeállni a kép?). Ugyanakkor ő vezettette be az USA modern jövedelemadóját és ő vitte be az USA-t az első világháborúba. A háború után Párizsba utazott és nagyon fontos szerepet játszott a Versailles-i Békeszerződés megformálásában, különösen odafigyelve arra, hogy a tönkrement birodalmakból új nemzeteket faragjanak.

Wilson skót-ír származású és 1856-ban született. Apja, Reverend Dr. Joseph Ruggles Wilson, egy híres presbiteriánus tisztelendő volt, anyja pedig Jessie Janet Woodrow, aki Reverend Dr. Thomas Woodraw skót tiszteletes lánya volt. A Davidson főiskolán kezdte el tanulmányait (1837-ben a Concord Presbitérium által alapított iskola) és betegeskedés után a Princeton főiskolán folytatta, ahol apja is tanított. 1879-ben Wilson a Jefferson főiskolában működő Phi Kappa Psi testvériség tagja lett (testvériség logója ITT). Érdekes módon, Wilson apja pont a Jefferson főiskolán végzett, amit három, a College of New Jersey főiskolán (később Princeton) végző presbiteriánus misszionárius alapított. A College of New Jersey főiskolát 1746-ban új-presbiteriánusok alapították. 1879-ben Wilson a Virginiai Egyetem jogi karán tanult és bár sosem fejezte be, aktív tagja volt a Jefferson Literary and Debating Society-nak (Jefferson irodalom és vitakör egyesület, más néven Phi Pi Theta). Az egyesületet 1825-ben alapították a Virginia Egyetemen és a második legrégebbi görögbetűs testvériség az USA-ban. Minden péntek este 7:29-kor találkoznak az egyetem Jefferson termében és hát... irodalomról vitáznak, ahogy a testvériség logójából is kiderül ITT

A Népszövetség elődje, az Interparlamentáris Unió (IPU) volt, 1889. június 29-én alakult William Randal Cremer (Anglia) és Frédéric Passy (Franciaország) kezdeményezésére. A történelem során az IPU tagjai közt számos szabadkőművest találhatunk, mint pl.:

Henri La Fontaine belga ügyvéd, jogprofesszor, 36 évig a belga szenátus tagja:
- a Les Amis Philantropes (Grand Orient de Belgique) belga szabadkőműves páholy tagja
- részt vett a Nemzetközi Békeiroda megalapításában, ennek vezetője volt 1907-1943 között
- 1913-ban a Nobel-békedíjjal tüntették ki
- a belga szenátus tagjaként támogatta a Népszövetség létrehozását
- 1927-1932 között az Interparlamentáris Unió tagja

Edmund Bartley-Denniss, híres angol szabadkőműves volt, 1911-1922 között az angol Parlament tagja, az Interparlamentáris Unió tagja

Tom Connally amerikai szenátor 1923-1953 között:
- a texasi 152. sz. Marlini szabadkőműves páholy tagja
- nagyon fontos szerepet játszott a NATO-t létrehozó szerződés ratifikálásában
- az 1924-1948 közti Interparlamentáris Unió találkozók amerikai küldöttje
- az ENSZ-t létrehozó 1945-ös San Franciscoi konferencia amerikai delegáció alelnöke
- 1946-ban az ENSZ első közgyűlés amerikai küldöttje Londonban

Nézzük most a BIS meg az IMF történetét, amelyek hitelezték/hitelezik az MNB-t bizonyos feltételekkel (olvasd: parancsokkal):

A BIS-t (Bank for International Settlements) 1930-ban hozták létre több Európai nemzeti bankok, a Young Committee javaslatára (egy bizottság kinek a vezetője Owen D. Young amerikai diplomata volt). Az angol meg a német központi bankok elnökei fontos szerepet játszottak a bank létrehozásában, nevezetesen Montagu Norman, ill. Hjalmar Schacht (aki később Hitler pénzügyminisztere lett). A BIS eredeti célja az volt, hogy megkönnyítse Németország jóvátétel kifizetéseit, amihez a I. Világháború utáni Versailles-i békeszerződéssel kötelezték (milyen hasznos volt ez az I. Világháború, mi?). 1944-ben azzal vádolták a bankot, hogy segített a náci Németország által lefoglalt országok vagyonainak ellopásában. Ennek következtében, 1944-ben, a Bretton Woods Konferencián (ahol többek közt az IMF létrehozásáról is döntöttek!!) Norvégia követelte, hogy minél előbb likvidálják a BIS-t. Ezzel több Európai ország meg az USA is egyetértettek, kivéve a brit delegáció vezetőjét, John Maynard Keynes-t. Hosszas vita következtében úgy döntöttek likvidálják a BIS-t, de ez soha nem következett be. 1945-ben, Roosevelt amerikai elnök halála után, Truman elnök és a britek visszavonták ezt a döntést.

Az IMF-et (Nemzetközi Valutalap) 1944-ben hozták létre a Bretton Woods Konferencia következtében és 1944. december 27-én kezdett el hivatalosan működni. „A nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyamstabilitás elősegítése, a gazdasági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése céljából alapították, illetve nem kis részben azért, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleggel kapcsolatos problémákkal küzdő tagországainak. A tagok meghatározott kvóta (gazdasági súlyuk) szerint járulnak hozzá az alaphoz, és a szervezettől kölcsönöket vehetnek fel adósságaik törlesztéséhez."

Érdekes tény, hogy ugyanaz a John Maynard Keynes, aki ellenezte a BIS likvidálását ugyanezen a 1944-es Bretton Woods-i konferencián, szorgalmazta az IMF létrehozását és nagyon fontos szerepet játszott ennek megvalósításában.

Lássuk hát, hogy ki volt az a két ember, akinek a nevének fűződik a mai legfontosabb és legbefolyásosabb nemzetközi „bank" létrehozása:

Owen D. Young egy amerikai üzletember, jogász és diplomata volt. A St. Lawrence Egyetemen meg a Bostoni Egyetemen járt, ahol a Delta Kappa Epsilon testvériség tagja volt (aki még nem tudná, ilyen testvériségekből választanak ki általában a szabadkőművesek új tagokat). A testvériség logója szerintem elég egyértelmű: LOGÓ. Akinek ez még mindig nem mond semmit, az keressen rá arra, hogy „illuminati" vagy „szabadkőművesek", nézze meg, hogy milyen képeket meg szimbólumokat talál és hasonlítsa össze a Delta Kappa Epsilon logójával. Nos, 1912-ben Young a General Electric (GE) vezető tanácsadója lett, 1922-ben meg a cég elnöke. 1919-ben, kormányrendelet alapján a GE meg az AT&T megalapították a Radio Corporation of America (RCA) rádióadót, ami aztán 1926-ban létrehozta a National Broadcasting Company-t (NBC). 1930-ban trösztellenes vádak alapján, az RCA levált a GE-től és 1933-ban a Rockefeller Center-be (amit John D. Rockefeller, Jr. építtetett 1930-ban) költözött. Ugyanebben az épületben működött a II. világháború alatt a Szövetségesek Hírközlése és ugyanitt volt az OSS (Office of Strategic Services, később CIA) igazgatójának irodája. 1928-tól 1939-ig Young a Rockefeller Alapítvány kuratórium tagja volt (igen, ugyanaz a Rockefeller családról van szó). 1939-ben nyugdíjba ment.

John Maynard Keynes Cambridge-ben született, Angliában. A The Perse School óvodájában járt (ITT van az iskola logója), ami a Cambridge-i egyetem egy úgymond előkészítője. Ezután az Eton főiskolán folytatta tanulmányait, ami arról híres, hogy Anglia legnagyobb „politikusgyártója" (David Cameron már a 19-ik angol miniszterelnök aki az Eton-ban járt) és, hogy a legtöbb itt végző diák a Cambridge vagy Oxford Egyetemen folytatja tanulmányait. Ezután Keynes a King's College-ban járt (Királyi Főiskola), ami a Cambridge Egyetem egyik főiskolája. Egyébként az Eton-t meg a King's College-ot is VI. Henrik alapította. A King's College-ben Keynes aktív tagja lett a marxista Cambridge Apostles (Cambridge Apostolai) titkos társaságnak, aminek a tagjai közt Victor Rothschild-ot is megtaláljuk. Keynes az egyetem befejezése után is a társaság aktív tagja maradt.

Tehát az I. Világháború után, 1930-ban létrejött a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) Owen. D. Young javaslatára, aki csupán 2 évvel előtte kapcsolatba lépett a Rockefeller családdal (az USA történelmének egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb családja). A II. Világháború után, 1945-ben létrejött a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amiben John Maynard Keynes nagyon fontos szerepet játszott, a brit küldöttség vezetőjeként. Keynes ugyanannak a titkos társaságnak a tagja volt, amihez Victor Rothschild csatlakozott 1933-ban (a Rothschild család a világ leggazdagabb és legbefolyásosabb családja).

Egy további érdekesség: Simor András (az MNB elnöke), Karvalits Ferenc és Király Júlia (az MNB alelnökei) mind a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen jártak (a mai Budapesti Corvinus Egyetem).

Mindez talán véletlen?

Miért van az, hogy a modern történelmünk mindkét háborúja következtében egy-egy hatalmas befolyású nemzetközi pénzintézet jött létre és egy-egy olyan „békefenntartó" nemzetközi szervezet, ami úgy „segít" a tagállamokon, hogy bizonyos feltételek mellett hitelt ajánl nekik, mely hitelt ugyanazokon a „békekonferenciákon" létrehozott pénzintézetek biztosítják, amin maga a nemzetközi szervezeteket hozták létre UGYANAZOK AZ EMBEREK?
Miért van az, hogy mindkét esetben a kulcsszerepet játszó személyek az európaiak esetében szabadkőműves páholyok, az amerikaiak esetében pedig görögbetűs testvériségek tagjai?

Mikor ébredünk fel végre és kezdjük visszakövetelni a szabadságunkat? Mikor kezdjük el végre felismerni, hogy mindezt SAJÁT MAGUNK kreáltuk a fejlődéstől való félelmeink által? Minek kell még bekövetkeznie ahhoz, hogy felismerjük: AZ VAGY AMIT ÉRZEL! AZ VAGY AMIT GONDOLSZ! AZ VAGY AMIT BESZÉLSZ! Talán egy harmadik világháború, minek a végén egy újabb nemzetközi szervezetet meg egy újabb nemzetközi pénzintézet jön létre, netán egy világkormány, ami aztán még kevesebb ember kezébe kerül? ÉBREDJETEK HÁT ÉS VÁLLALJÁTOK A FELELŐSSÉGET A SAJÁT GONDOLATAITOKÉRT!

Az IMF-hez adalék:

Jelenleg az IMF-fel való kapcsolatunk az 1982. évi 6. törvényerejű rendeleten alapul! Valamiért a „rendszerváltás” nem hatott rá! - Tudjuk miért.... Olyan szép, generációról generációra épülő folyamatok ezek, hogy mindjárt sírok a gyönyörűségtől.

Itt a rendelet (katt), kiszedtem a IX. cikket mert az a legjobb rész, de különösen figyelemreméltó a 8. szakasza „Tisztviselők és alkalmazottak mentességei és kiváltságai” címmel! (kiemelés tőlem)

IX. cikk

Jogállás, mentességek és kiváltságok

1. szakasz. A cikk céljai

Annak érdekében, hogy az Alap a ráruházott feladatokat elláthassa a maga területén, valamennyi tag biztosítja a Bank számára a jelen cikkben meghatározott jogállást, mentességeket és kiváltságokat.

2. szakasz. Az Alap jogállása

Az Alap teljes jogi személyiséggel és különösen arra vonatkozó képességgel rendelkezik, hogy:

(i) szerződéseket köt;

(ii) ingatlan és ingó tulajdont szerez és efölött rendelkezik;

(iii) bírói eljárást kezdeményez.

3. szakasz. Bírói eljárás alóli mentesség

Az Alap, annak követelései és bárhol meglevő és bárki birtokában levő vagyona mentességet élveznek a bírói eljárás minden formája alól, kivéve, amilyen körben arról az Alap, valamely eljárás céljából vagy valamely szerződés feltételei alapján, mentességéről kifejezetten lemond.

4. szakasz. Egyéb hatósági intézkedés alóli mentesség

Az Alap vagyona és követelései bárhol és bárki birtokában legyenek, mentesek a kutatás, igénybevétel, foglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtási vagy törvényes zár alá vétel minden formája alól.

5. szakasz. Irattárak mentessége

Az Alap irattárai sérthetetlenek.

6. szakasz. Vagyontárgyak korlátozások alóli

mentessége

Olyan mértékben, amennyiben az a jelen alapokmányban rögzített tevékenysége ellátásához szükséges, az Alap minden vagyona és követelése mentes a korlátozásoktól, rendszabályok, ellenőrzések és bármilyen természetű moratórium alól.

7. szakasz. Közleményekre vonatkozó kiváltságok

Az Alap hivatalos közleményeit a tagok ugyanolyan elbánásban részesítik, mint más tagok hivatalos közleményeit.

8. szakasz. Tisztviselők és alkalmazottak mentességei és kiváltságai

Valamennyi kormányzó, ügyvezető igazgató, helyettes, bizottsági tag, a XII. cikk 3. szakasza alapján kinevezett képviselő, a fenti személyek valamennyi tanácsadója, az Alap tisztviselői és alkalmazottai:

(i) hivatalos minőségben végzett tevékenységük tekintetében mentesek a jogi eljárás alól, kivéve, ha az Alap e mentességről lemond;

(ii) amennyiben nem belföldi honosok, a bevándorlási korlátozások, a külföldiek nyilvántartására vonatkozó követelmények és a nemzeti szolgálati kötelezettségek tekintetében ugyanolyan mentességekben részesülnek és a devizakorlátozásokat illetően ugyanazon lehetőségeket élvezik, mint más tagok hasonló rangban levő képviselői, tisztviselői és alkalmazottai; és

(iii) utazási lehetőségek tekintetében ugyanazon bánásmódban részesülnek, mint más tagok hasonló rangban levő képviselői, tisztviselői és alkalmazottai.

9. szakasz. Adómentesség

a) Az Alap vagyona, követelései, jövedelme a jelen alapokmányban engedélyezett műveletei és ügyletei teljes adó- és vámmentességet élveznek. Az Alap mentes bármilyen adó vagy illeték beszedéséért vagy megfizetéséért való felelősség alól is.

b) Nem vethető ki adó azon fizetésekre és illetményekre, vagy azok kapcsán, amelyeket az Alap az ügyvezető igazgatóknak, helyetteseknek, tisztviselőknek vagy az Alap azon alkalmazottainak fizet, akik nem helybeli állampolgárok, alattvalók, vagy honosok.

c) Nem vethető ki semmiféle adó az Alap által kibocsátott kötelezvényekre vagy értékpapírokra, beleértve azok osztalékát és kamatát, bárki birtokában legyenek is:

(i) amely ezen kötelezvénnyel vagy értékpapírral szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez pusztán annak eredete miatt;

(ii) ha az ilyen adózás kizárólagos jogalapjául a kibocsátás, a kijelölt vagy tényleges fizetés helye vagy valutája, vagy az Alap bármely hivatalos vagy üzleti tevékenységének helye szolgál.

10. szakasz. A cikk alkalmazása

Saját területén az összes tag megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy saját jogszabályaiban érvényre juttassa a jelen cikkben kifejtett elveket és a megtett intézkedésekről az Alapot részletesen tájékoztatja.Itt a rendelet (katt)

Ez a 12 éves lényegében ugyanerről beszél.
Ha kicseréljük a Kanadai Nemzeti Bankot a szövegben a Magyar Nemzeti Bankra...
hasonló gondokkal küszködik az egész világ!

Be tudnád linkelni az MNB alapszabályát? Ahonnan ezeket szedted? Csak mert én nem találtam meg ezeket még így konkrétan sehol.

A logika egyszerű. Az a logika, ami miatt most a teljes államadósság van:
Van egy ország, van egy bankja. Ez a bank szabályozza, hogy mennyi pénz van forgalomban - szükségéhez mérten.
Nagyon hasonló az ország pénzügyi működése az emberhez. Ha az ember annyit eszik, amennyire szüksége van, akkor minden jó, optimális lesz. Ha viszont ennél kevesebbet eszik, akkor egy idő után ez látványos lesz. Minden funkció romlani fog.

De mi van akkor, ha a munkás hitelt kell hogy visszafizessen, és jobb lévén csak a saját ételéből tudná fizetni azt?

Nyilván nem fogja megenni az egész ételt amit kap, hanem egy részét odaadja adósságba. De mi van akkor, ha KAMATOS KAMATOT kell hogy megfizessen? A kamatos kamat azt jelenti, hogy minden év végén a kamatot (amennyit a kölcsön adásáért fizetségképpen pluszba felszámítanak) hozzászámolják a kölcsönhöz magához, amit vissza kellene fizetni. Akkor az emberünk úgy jár, hogy első évben csak egy kicsit ad vissza az ennivalóból, a második évben már egy picivel többet, a harmadik évben már lehet hogy az egész étel egy negyedét... Nem nehéz kitalálni KÉT dolgot: 

Egyre többet fog visszaadni a saját ételéből, és egyre több lesz az adóssága. Ennek pedig egyenes következménye, hogy az emberünk NEM FOG BÍRNI DOLGOZNI SEM, mert nem eszik rendesen. Annak pedig egy következménye lesz: Az Emberünk éhen hal.

Mi van akkor tehát, ha a bank már nem szabályozhatja, hogy mennyi pénz legyen forgalomban? Nem nehéz kitalálni, egy idő után komoly ingadozások, és fennakadások lesznek a pénzügyi rendszerben. Hogyan? Kevés lesz a pénz - jön az infláció - drágulnak a termékek. Az elmúlt 20 év erről szólt. Egyre kevesebb lett a pénz. Mihez vezet ez? Nyilván több pénz kell, vagy államcsőd lesz. Ezt el kell kerülni, ezért mit tesz a kormány? 

Hitelt vesz fel... KAMATOS KAMATRA. Tehát csak meghosszabbítja a haláltusát. De vajon mi szükség a haláltusára akkor? Miért nem lesz csak "simán" államcsőd? Egyszerű. Mert akkor nem lehetne fillérekért eladni a teljes magyar állami vagyont, a teljes magyar állami gazdaságot, azaz "privatizálni" azaz magánkézbe eladni - azaz külföldi embereknek eladni.

Tehát az állam kamatos kamatra hitelt vesz fel. Egy szálon megindul a spirálba az összeomlás, és kisemmiződés felé. Ez a hitel nyilván nem elég, főleg akkor, ha az Európai Unió megszabja, hogy MIRE kap hitelt. Pl. virágágyásokra a parkokban, és ehhez hasonló felesleges dolgokra kap, de munkahelyteremtésre, ami a LÉNYEG lenne, hogy az ország életre kapjon - arra nem kap. Nem szabad, mert akkor tudná törleszteni - az amúgy kifizethetetlen - hiteleket, amit kapatos kamatra vett fel. 

Tehát a pénz elfogy, a kamatokat fizetni kell, a hitelek megvannak, és már a kamat nagyobb, mint a hitel. Mindenki látja hogy lehetetlen kifizetni - erre vannak a közgazdászok az állam szolgálatában - de mégis valahogy senki se szól, hogy "ezt azért már ne" vagy "csináljunk már valamit". Mindenki vár. És mire várnak? Hogy Kivérezzen a magyar gazdaság, és alárendelt helyzetbe kerüljön a magyarság. Mert ha az ország nem önálló, akkor Te sem vagy az, barátom. Mert a munkádat már nem az állam adja majd, hanem valaki külföldi milliárdos, akinek az ábrázatát egész életedben nem fogod látni.

De mi a lényeg? Az, hogy az ország CSAK ABBÓL a pénzből tud a hitelekre fordítani, ami véges számban az országban mozog. Ami, ahogy fentebb olvashattuk, egyre kevesebb lesz, mert ugye az ország bankja nem pótolhatja, mert nincs joga. De nem elég, hogy nem pótolhatja, még azon túl, a kevésből kétszer olyan kevés lesz, mert a jó nagy része megy a hitelek fizetésére.. És a folyamat folytatódik, mert ahogy fentebb olvastuk, egyre kevesebb lesz a pénz az országban. Ennél tökéletesebb ördögi kört nem nagyon tudok említeni. 

CSAK EGY vége lehet ennek. A teljes összeomlás. Államcsőd. Az állami rendszer vége, és egy új korszak - amelyben már mások diktálnak a magyaroknak, természetesen úgy, hogy esélyük se legyen arra, hogy valaha önállóak lehessenek újra.

És kérdem Én: ilyenkor mi van az Emberi Jogok Szervezetével? Ilyenkor miért nem szólal meg az Európai Unió? Ahogy az írásból kitűnt, ha ők felszólalnának ellene, főleg ha tennének ellene - akkor az egész országhalál megállna. Akkor most ki is az ellenség?

De fontosabb kérdés: Akkor most mi is a teendő?

---

Na de mi van akkor, ha "véletlenül" (hiszen miféle gonosztevők létezhetnek egy ilyen tökéletes világban mit amiben élünk??) nem csak egy, hanem több, sok ország EGYSZERRE kerül ebbe a helyzetbe - hogy kamatos kamatra kell hitelt felvennie?

"Bedől az Unió..", "Elértéktelenedik a dollár", "Összedől a világgazdaság".. Ismerős kijelentések?

Ha egy ország szükséget lát, akkor a termelése is visszaesik, már országok ennek látják kárát a maga módján.
Pl. Nancsi néninek Németországban importált - magyar - lekvár kellene, de a magyarok kevesebbet termelnek, így ő sem jut hozzá, vagy drágábban. És itt a kulcsszó: drágábban. 

A mások ország megérzi, hogy a szomszéd gyengült, ezért igazából érdeke, hogy segítsen rajta. De mi van akkor, ha sok sok ország egyszerre gyengül? Mi van ha nem tudnak segíteni egymáson? Akkor jól jön az IMF, a központi (minden nemzet fölött álló!) bank, aki ad kölcsönt, de - ha tetszik, ha nem - csak kamatos kamatra... Nos ez nem nagyon vall jótét lélekre... Szóval csak akkor ad hitelt, ha cserébe hosszútávon mindent eladunk, ami az országé, és csődbe is megyünk?

A kamatos kamat a leghatásosabb fegyver a nemzetek gyarmatosítására. A XXI. század bombaüzlete. Tehát ezt a háborút tényleg nem tankokkal és bombákkal vívják az országok, hanem mégcsak nem is az országok vívják: csupán egy - jójét szervezet indított háborút - az IMF (a világbank) az országok ellen - pofátlan módon - HADÜZENET NÉLKÜL. Lehetett volna adni hitelt máshogy is. Kamatos kamat nélkül. Akkor nem lenne ekkora gond. Akkor nem lenne spirál, és nem lenne a végén államcsőd.

Egy nagyon fontos dolog még meglátszik. Ehhez mindenképpen benfentes segítség kell. Azaz kell egy kormány, aki ezt megengedi.. aki közreműködik. Kell egy vezető réteg, aki - annak ellenére hogy tökéletesen tudja, hogy államcsőd és összeomlás a vége - mégis aláírja a kölcsönszerződést.. Remélem érthető. Ezt az ország határain belülről, a vezető rétegből kellett elősegíteni. Tehát tudjuk, hogy hol kell keresni a tetteseket.
Ezek olyan emberek, akik nincstelenek voltak, és ma milliárdosok - úgy, hogy egy napot se dolgoztak életükben. Csak azt tették, amit mondtak nekik.

Remélem itt már látszik, hogy ez a probléma már messze túlnyúlik egy ország szintjén. Ez már a föld összes nemzetének és közösségének a szintjén van.

De kérdem én: mire ez a nagy felhajtás?

"Nyilván a szóban forgó egységes világ ötlete butaság." - mondják az okosok. De valahogy mégis az egész úgy látszik, erre megy ki - a vak is látja.

Tény, hogy a világ már ma is egységes. Hiszen van Világbank, aki az országok felett áll. És MAGÁNKÉZBEN VAN. Mintha Én, aki most ezeket a sorokat írom, innen a gép elől azon döntenék, hogy adok-e kölcsön kamatos kamatra mondjuk az USA-nak, mert kértek tőlem (vagy mert csak én tudok már adni nekik - nem mind1) és én vagy adok - ahogy nekem tetszik - vagy nem adok. 
Mit akarok én csinálni az USA-val? Játsszunk. Mondjuk most legyen kicsit rosszabb sorsa... mármint azoknak az embermillióknak, akikről az USA címszó alatt beszélek.. akkor hát! Nem adok. Hagy szívjanak kicsit.

Ha ezt el tudom játszani más országokkal is... kérem szépen: Én vagyok a Világ Ura! Hiszen emberek milliárdjainak a sorsa felett dönthetek, és úgy csavarom az eseményeket, ahogy tetszik - mindezt a pénz által.

Egyet kell megérteni. Mindez csak akkor megy, ha a megfelelő helyeken ott vannak a megfelelő emberek, akik azt teszik, amit Én mondok nekik.

Akarhatnám én, hogy magyarország tráben legyen, és jöjjenek az új adók, mert nincs pénz az államigazgatásban, ha a miniszterelnök nem pajtásom nekem, és nem írja alá az Én IMF - kamatos kamat alapú - hitelemet. Ha nem teszi, megszívtam. De teszi. Ez a lényeg. Kapcsolatok.

A világtőzsde kétélű kard. Az egyenlőtlenségek kiegyenlítését hivatott szolgálni, de ezt generálni is tudja, és ami rosszabb, fenn is tudja tartani a rossz állapotot.

Minden pénzügyi folyamat mögött emberek döntései vannak. ha egy ország gazdasága romokban van, és nyilvánvaló, hogy a kamatos kamatra kapott hitellel nem lehet rendbe hozni semmit, de ennek ellenére ebbe vágnak bele az ország vezetői.. akkor valami gond van. Főleg, na annak ellenére vágnak bele, hogy a közgazdászok egyértelműen kimutatták, hogy a vége államcsőd - mert ki lehet, erre vannak a gazdasági modellezők - akkor elgondolkodtató, sőt megkérdőjelezendő az ország vezetőinek a LOJALITÁSA. Itt már azt kell megkérdezni, hogy KIT szolgálnak? Az ország lakóit? Esetleg másokat? És ha másokat, akkor kit?
Tegyük fel, hogy az ország lakóit. Eltelik 10 év a rossz döntés után, és zúdul az adósság, amelyről az első percben tudták, hogy nem lehet kifizetni. Ekkor nyilván meghúzzák a vészharangot, és mindent elkövetnek azért, hogy az adósság kérdését újratárgyalják, és hogy az országok máshogy hozzák rendbe anyagilag.
De ha ilyenkor nagy a csend, akkor újra felmerül a kérdés? Ezek minket szolgálnak, vagy másokat?

Fontos, hogy tudd: a tudatlanság még nagyobb akadály a dolgok helyrehozásában, mint maga a katona vagy rendőr, aki tudja ezeket, és ellenünk - a nép ellen - dolgozik.


---


Egy kis kiegészítés az IMF-ről (világbank):
Honnan van annak annyi pénze, hogy ennyi országnak ennyi pénzt adjon? Kell hogy legyen egy helyrajzi központ nem? Melyik országban van az IMF? Melyik ország bankja az IMF? Egyiké sem? Akkor milyen jogon nyomtat/ad kölcsön pénzt? Hova tartozik elszámolással? 
Vagy az IMF egy fekete lyuk a földön, ami miden pénzt elnyel? Jelenleg ezt teszi.

Az olajkitermelő válllat például nem fizet adót eggy országnak sem.
Indok: a jövedelmük világjövedelemnek számít!
Gondolom az IMF is valami hasonló módon védi magát

Ez mind szép és jó, hogy mostmár egyre többen értik a pénz maffia működését. De a probléma még mindig fennáll. Történetesen az emberek baromi kényelmesen érzik magukat, és lusták változtatni. Ez itt a kulcsszó: Kényelem, Lustaság. Kérdezz meg a környezetedben bárkit, akár magadat is, mennyit lennél hajlandó a kényelmedből feladni csak azért, hogy jobb legyen az ország (és ez által a te) sora(od)? A válasz az lesz, hogy NULLA.

Mire gondolok kényelem feladása alatt. Neeem, nem a tv-t kell kidobni. Csak mondjuk paradicsomot nem kapsz egész évben, csak nyár végén, vagy húst inkább csak télen kapnál, esetleg banánt is idényjellegűen lehetne kapni. Már csak az ilyen idényszerű étkezést sem lennének hajlandóak feladni. Holott ez csak annyiról szólna, hogy tudatos vásárlás. Magyarországon a tél kellős közepén nem terem meg a paradicsom és kész, ezért importálni kell.

Aztán persze jönnének a nagyobb dolgok, dehát ha az apróbb dolgokat sem lennének képesek elviselni, akkor miről beszélünk?

Azt kell megérteni, hogy az életünk jelenleg BONYOLULT, de KÖNNYŰ. Az amiről beszélünk, hogy hogyan lenne "jó", viszont EGYSZERŰ, de NEHÉZ, és ez itt a fő probléma.